|

Berki Judit

Budai Károly |
|
Nagyon sokan voltak kíváncsiak az
információkra, ami számunkra ez egy nagyon jó alap volt ahhoz, hogy
tudjunk beszélgetni és a problémákat felszínre tudjuk hozni. Amiről ma
tájékoztatót tartottunk, az egyrészt az uniós források voltak, tehát az
Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kötődő - a gazdasági, operatív
programban kis és középvállalkozások számára kiírt - pályázati
lehetőségek.
A második részben a mikrohitel és egy roma kis - és középvállalkozások
számára vissza nem térítendő támogatás együttes igénybevételéről
nyújtottunk tájékoztatót, ami viszont már hazai forrásból
finanszírozott. Ez azt jelenti, hogyha mondjuk valaki szeretne pályázni,
pl. 2 millió forintra, akkor egy millió forintot fölvehet mikrohiteles
pályázatra, egy millió forintra pedig olyan pályázatot nyújt be, ami
vissza nem térítendő támogatás. Ez nem jár automatikusan, hiszen ennek a
második a roma vállalkozók számára kiírt minisztériumi forrásnak
összesen 343 millió forint áll rendelkezésre.
Az volt a nehéz tapasztalat, hogy ez az összeg nem egy magas összeg egy
gazdaság hatékonyabbá tételéhez, de a roma vállalkozók ezt a forrást sem
tudták igénybe venni. Vajon mi ennek az oka? Ha eljövünk a 33
leghátrányosabb helyzetű kistérségbe és kapnak információkat, akkor
talán már bátrabban hozzá mernek nyúlni ehhez a konstrukcióhoz, és
jobban mernek benyújtani pályázatokat.
Egyébként pedig tele vannak ötletekkel – ezért fontos megtudni, hogy
miért nem sikeres akkor ez a pályázati konstrukció, miért van az, hogy
csak 60, esetleg 70% kerül felhasználásra, és hogy mindig maradtak bent
források.
Mi azt gondoljuk, hogy sehol sincs nagyobb szükség arra, hogy a
foglalkoztatás bővítése létre jöjjön, mint ahol a leghátrányosabb
helyzetű települések vannak. Azt is tudjuk, hogy itt nehezebb a
vállalkozásokat megtartani, mert a fizetőképes kereslet is kisebb.
Fontos megtudni, hogy mik azok az ötletek, amelyek hosszú távon
fenntarthatók, hogyan tudnak illeszkedni akár egy kistérségi
gazdaságfejlesztési politikához, milyen szerepet kaphatnak ebben a roma
vállalkozások, milyen nehézségekkel találkoznak, illetve miért félnek
ennyire a mikrohiteles programoktól. Ez ma ki is derült, hiszen a
jegybanki alapkamattól függ mindig a kamat mértéke, ami most nagyon
alacsony - 6% - de ez holnaptól, vagy holnapután, vagy akár egy év múlva
is változhat és ez félelmeket okoz.
A másik dolog, ami úgy látom, hogy nehézséget okoz, az minden esetben a
biztosítéknak a kérdése a mikrohitelek kapcsán. Ez egyrészt azért van,
mert az LHH-s kistérségekben olyan fajta biztosítékot nyújtani, ami egy
felvett hitelnek a tizenhatszorosára nyújt biztosítékot, nagyon nehéz,
hiszen maguk az ingatlanok értékei is nagyon alacsonyak és az emberek
nem rendelkeznek pl. deviza befektetésekkel – tehát nem rendelkeznek sok
olyan dologgal, amely az ország másik részében lehet, hogy egy evidencia
egy vállalkozó életében. Itt azért nagyon meg kell küzdeni a
mindennapokkal azért, hogy ő életben tudjon maradni.
De az is egy nagy igazság, hogy maguk a vállalkozók el tudják magukat
helyezni akár egy kistérség gazdaságélénkítő tevékenységei között, ahhoz
arra nagy szükség van, hogy ők megfelelő információval rendelkezzenek.
Például tudják, hogy melyek azok a hiányszolgáltatások, amelyek jelen
vannak, tehát ne az legyen, hogy például egymás mellett három
hamburgerüzlet nyílik, mert akkor tönkre teszik egymást, de hogyha
tudjuk azt, hogy valami nagyon hiányzik és még nem jelentkezett senki,
aki abban valamit gondolt volna és az illeszkedik egy kistérség
koncepciójához, akkor azt gondolom, hogy lehetne előrelépés. Ehhez,
viszont az kellene, hogy mindenkinek mindenről legyen információja. Az a
tapasztalatom, hogy nem elég, hogy megjelenik valahol egy újság, hiszen
az újságot vagy elolvassák, vagy nem. Sokkal jobbak azok a lehetőségek,
amikor közös szervezőműhelyek vannak, ahol jelen van egy olyan prominens
ember, aki a kistérségben gazdaságélénkítéssel, gazdaságfejlesztéssel
foglalkozik, vagy képviseli magát az önkormányzat részéről egy gazdasági
szakember, akkor tudnak segíteni a vállalkozóknak.
Kíváncsiak voltunk, hogy mit szól mindehhez Budai Károly, a
cigány önkormányzat elnöke…
Sárospatakon idestova 20 éve azt látom, hogy sokan inkább a szociális
segélyt veszik igénybe várva az elsejét vagy az ötödikét, de hála
Istennek van most nagyon sok értelmiségi cigány fiatal is - főleg itt
Sárospatakon - akik tehetségesek, és látok abban fantáziát, hogy a
vállalkozás felé hajoljanak. Ők már nem akarnak úgy élni, ahogy
visszamenőleg a generációk éltek, szociális segélyre várva. Bennük már
látok nyitottságot a vállalkozásra.
A következő testületi ülésünkre nagyon sok fiatalember el fog jönni,
akiknek tájékoztatást fogok nyújtani, mert azt akarom, hogy mindenkihez
jusson el az információ. A Munkaügyi Központtal is fölveszem a
kapcsolatot, hogy minden lehetőséget megragadjunk, hogy mindenkinek
segíthessünk, akinek lehet.
Mivel ez a pályázat most csak a roma vállalkozókat érinti, a
nyilvánosságot megragadva nem csak Sárospatakon, hanem a környező
településekről is minden romának azt javaslom, hogy keressen bennünket.
Én megkapom ezt az anyagot, amiről tájékoztatást fogunk nyújtani
mindenkinek, akit ez érdekel. |
|
|