|


Götz Ildikó

Livják Emília

Aros János |
|
A versenyt a tarcali
Degenfeld kastély kertjében rendezték, ahol árnyas fák alatt
volt felállítva a színpad. A színpaddal szemben egy hosszú asztal
mellett foglalt helyet a zsűri, olyan tagokkal mint
Degenfeld Mária grófnő,
aki Németországból jött haza a versenyre,
Kovács
(Koko) István olimpiai bajnokunk,
Gráf József mezőgazdasági
miniszter, Pál József az Agrár
Marketing Centrum igazgatója, Nagy Bandó András humorista, valamint
további illusztris vendégek.
Megnyugtató volt a zsűriben látni a sárospataki Livják Emíliát,
aki a Tokaj-hegyalja - Zemplén TDM Szövetség elnökeként volt jelen -
viszont ő csak egy szavazatot jelentett a 14-ből.
Az ország különböző városai, borvidékei
borkirálynőinek
egy bemutatkozással, borvidékük népszerűsítésével kellett bizonyítania
rátermettségüket. Nem volt egy hálás feladat, hiszen a zsűritagokén
kívül még sok szempár szegeződött rájuk. Ildikónak ügyesen sikerült
leküzdenie az izgalmát, folyamatosan, mosolyogva mondta el mondandóját.
Elég meglepő fordulat volt, amikor a színpompás, pazar ruhák után
egyszerű, rövid farmerben jelentek meg a királynők a színpadon.
Egyenként érkeztek, tettek két kört mosolyogva és jött a következő.
Ez után vonult el a zsűri döntéshozatalra, közben a versenyzők
visszaöltöztek elegáns ruháikba. A döntésre várva volt idő
fényképezkedni. Megkértem Ildikót, hogy álljon a díszlépcsőre. Miközben
fotózgattam, a többiek is odasereglettek, így készült a csoportkép, ahol
még a szervezők - Baracskai László polgármester és Darin Sándor - is
beálltak a lányok közé. Fotózás után a színpad felé kezdtünk közelíteni,
de ekkor elkezdett szemerkélni az eső. Először azt hittük, hogy a
hatalmas, lombos fák menedéket adnak, de rövidesen kiderült, hogy ennek
fele sem tréfa... Ekkor mondták be, hogy az eredményhirdetés az eső
miatt az épületen belül lesz megtartva.
A lányok egy nagy teremben felsorakoztak és a kísérőkkel együtt
izgalommal várták ez eredményhirdetést. Kokó szavai először Láng
Letícia, Kőszeg borkirálynője arcára csaltak széles mosolyt, boldog
vette át a 3. díjat, amit Baracskai László, Tarcal polgármestere és
Degenfeld Mária grófnő adott át.
Vajon ki lesz a 2. helyezett? Néma csend volt a teremben, amikor
elhangzott Bíró Kitti neve. A virág, a szalag, a kis korona itt is a
helyére került.
Götz Ildikót még nem szólították, ez jelenthet jót is rosszat is!
"Amikor az első helyezett: Götz Ildikó" elhangzott, nem csak Ildikó, de
szerintem minden jelenlévő pataki - a polgármester úr családja, az Aros
házaspár, Lívják Emília, Ildikó családja, barátai - mindannyian úgy
éreztük, hogy ez egy álom! Ildikónak ragyogott a szeme, ekkor készültek
róla a legszebb fotók!
Ezután a különdíjak átadása következett - Sárospatak város is készült
egy különdíjjal, amit Aros János alpolgármester adott át Láng
Letíciának. Ezután már csak a gratulációk és a boldog fényképezkedés
maradt hátra.
Ekkor volt alkalmam megkérdezni Götz
Ildikót, aki szerintem még akkor sem tudta, hogy ébren van-e vagy
álmodik...
Hogyan készült a versenyre?
Sajnos sok információt nem tudtunk előre a versenyről, így nehéz volt rá
készülni. Ahogy a lányokkal is beszéltem, mindenki nagyon izgult, hogy
vajon milyen ruhát fogunk kapni, milyen lesz az egységes ruhakollekció,
amiben a szöveges bemutatkozás után kellett felmenni a színpadra. Ezt
ugyanis egy támogató ajánlotta fel, és nem tudtuk elképzelni, hogy ez
egyáltalán nadrág lesz, vagy ruha? Végül kiszivárgott, hogy egy
rövidnadrág lesz és egy felső. Ezt a mai napon próbáltuk fel, de
szerencsére mindenki talált magának megfelelőt.
És az estélyi ruha honnan származik?
Ezt ruhaszalonból kölcsönöztük. Ez egy kristállyal kirakott ruha,
amihez nyaklánc és fülbevaló, sőt egy kis korona is tartozik.
Mit érzett az on-line szavazás során, amivel a közönségszavazatot
megnyerte?
Nagyon izgalmas volt, Bíztam Sárospatakban és ezúton is szeretném
megköszönni nekik a támogatást, a sok-sok szavazatot és a sok
visszajelzést amit kaptam, hogy szavaznak minden nap, és hogy mindenki
beszervezett mindenkit. Ez azt mutatja, hogy összefogással mindent meg
tudunk csinálni, csak bízni kell magunkban.
És a mai nap izgalmai?
Az átöltözésektől tartottunk, mert hogy fűzős a ruhám, de
szerencsére voltak segítőim, így minden simán ment. A beszéd közben
nagyon izgultam, így a legfontosabb részt, amit szerettem volna még
mondani azt ki is hagytam - de nem baj, majd elmondom máskor, más
alkalommal... Országos borkirálynő jelöltként szerettem volna még
kifejteni a véleményem, hogy nem csak a Tokaji Borvidéket próbálom majd
képviselni, hanem Magyarország összes nagy borvidékét is szeretem, és
vannak róla ismereteim. A célom az, hogy a magyar borokat képviseljem és
elősegítsem, hogy a világ élvonalába kerüljenek.
Ez fel sem tűnt, hiszen senki sem tudta, hogy eredetileg milyen
szöveggel készült... és milyen volt az eredményhirdetés pillanata,
amikor elkezdték sorolni, hogy harmadik helyezett, második, első... ?
Elég hirtelen jött az egész, mert azt hittem, hogy a különdíjakat
fogják kiosztani először. Nagyon meglepődtem és nagyon örültem, bár
titokban egy picit reménykedtem. Ha nem is akkor, mikor a nevem
elhangzott, de utána tényleg meghatódtam, könnyek szöktek a szemembe.
Csak pár perccel később, mikor a többi díjat osztották ki, akkor
tudatosult bennem igazán, hogy mi is történt. Nagyon-nagyon örülök az
első helyezésnek, ez igen nagymegtiszteltetés számomra. Ez persze
feladatot is fog jelenteni, már hétfőn reggel 6 órakor a regionális
híradóban, az M1-en lesz egy riport velem...
|