| |
|

DR. Hörcsik Richárd

Kálvin János |
|
ELNÖK: Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Hörcsik
Richard frakcióvezető-helyettes úr, Fidesz: "500 éve született Kálvin
János" címmel. Képviselő urat illeti a szó.
DR. HÖRCSIK RICHARD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Képviselőtársaim! 500 éve született Kálvin János. E jeles
évforduló kapcsán nemcsak a világ reformátusságának, így a Magyarországi
Református Egyháznak van oka megemlékezni, hanem úgy vélem, nekünk,
politikusoknak is itt, a tisztelt Ház falai között, mert Kálvin ugyan az
európai reformáció alakja volt, de munkásságával olyan mélyreható
egyházi változásokat indított el, amelyeknek igen-igen komoly
társadalmi, politikai és gazdasági kihatásai voltak.
Jean Calvin, azaz Kálvin János a franciaországi Noyonban, 1509-ben
született, Párizsban dialektikát, teológiát, majd Orléans-ban jogot
tanult, 1533-ban jogi doktorátust szerzett. A francia protestánsok
üldözése miatt Baselba menekült, ahol 1535-ben jelenteti meg élete egyik
fő művét, az Institutiót. Azért jelentős ez a munka, mert nemcsak a
hitélet reformációjára tér ki, hanem összefoglaló rendszerét adja a
társadalmi és állami életnek. A hagyományokat, a fanatizmust, a
bigottságot elítélte, és harcolt az avult tekintélyrendszer ellen.
Felfogása szerint, idézem: "Aki nem uralkodik Isten dicsőségére, az nem
király, hanem rabló." Kálvin egyébként azt fogalmazta meg, amire az új
korba belépő Európának szüksége volt.
1536 júliusában Genfbe ment, ahol hozzákezd a város reformációjához. Két
év múlva Strasbourgba érkezik, majd 1541-től haláláig ismét Genfben
dolgozott. 12 kötetnyi műve között meghatározó jelentőségű volt az
Egyházi Rendtartás. Kálvin felújította a Biblia szerinti presbitériumot,
és ő léptette először életbe a zsinat-presbiteriánus egyházalkotmányt.
Ez azt jelenti, hogy az egyház tagjai minden törvényhozó és kormányhozó
hatalmat a presbitereken keresztül gyakorolnak, minden felsőbb
testületet a presbitériumok választanak; egyébként ez az alkotmányos
politikai élet kálvini gondolatának a gyökere.
Aztán kidolgozta a város egyházi szervezetét és a polgári
törvénykönyvet. A polgárság erkölcsének megjavítása céljából szigorú
törvényeket fogadtatott el: nincs kocsma, kártyabarlang, felvirágzik az
ipar és a tisztes kereskedelem, nincs úri pazarlás, van csendes, biztos
polgári gyarapodás Genfben.
Európa gazdasági életében is fordulópontot hozott Kálvin törvényes és
méltányos, 5 százalékos kamat jogosságát meghirdető bibliamagyarázata.
Ezzel a modern gazdasági élet indult útjára az öreg kontinensen, hiszen
a pénzforgalom már akkor is az ipar és a kereskedelem legfőbb feltétele
és a gazdaságfejlődés elindítója. Kálvin halála után sem szűnt meg
hatása, hanem az úgynevezett kálvinizmus gondolatkörében évszázadokon
keresztül a progresszív változás, a semper reformandi jegyében a
fejlődést eredményezte.
|
|
Tisztelt Elnök Úr! Nekünk magyaroknak pedig különösen sok okunk van a
megemlékezésre, hiszen Európában ma is az egyik legnépesebb kálvinista
egyház tagjait a Kárpát-medence reformátussága adja. A XVI. században
egy emberöltő alatt tanításai olyannyira meghódították a magyar népet,
hogy már a kezdetekből fogva a református vagy kálvinista hitet, illetve
egyházat magyar vallásnak, magyar egyháznak nevezték, mi több, az
egyszerű nép gyakran vélte őt jó magyar embernek.
Igen, Magyarországon a társadalmi életnek szinte nincs olyan területe,
ahol ne lenne kimutatható a kálvinizmus progresszív hatása. Például a
nemzet függetlenségéért vívott évszázados harcok mozgatójaként a
korábban sajnos feledésbe merült „Ius Resistendi-t” a kálvini
„zsarnokölés elmélete” váltotta föl. A reformátor szerint, aki túllépi
jogait, Isten ellen cselekszik. A magyarországi rendek például Bocskai
Istvánt 1605-ben ezek alapján választották meg Isten elhívottjaként, a
„magyarok Mojzesaként”, aki népét megszabadítja az idegen uralom alól.
Tehát ennek egyik példája az, hogy Kálvin és a kálvini reformáció hogyan
lett megtartóerővé a Kárpát-medencei magyarság számára.
Aztán a kálvinizmusnak a magyar polgári gondolkodás térnyerésében is
elvitathatatlan szerepe volt, különösen a kiegyezés utáni gazdasági
fejlődésben, amikor a szociális piacgazdaság mintáját szorgalmazta. A
kultúra és az oktatás területén is gyökeres változás történik. A
kálvinista oktatási rendszer minőségi és mennyiségi változást hozott. A
kollégiumi rendszert kitágította a korábban szűkre szabott tanulni
vágyók számára.
Nem sorolom tovább, elnök úr. Úgy vélem, végül ideillenek Illyés Gyula,
a reformáció genfi emlékművéről szóló közismert versének sorai: „Hiszed,
hogy volna olyan-amilyen magyarság, ha nincs - Kálvin? Nem hiszem."
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
ELNÖK: Köszönöm. Most megadom a szót Arató Gergely államtitkár úrnak,
aki a kormány nevében kíván szólni.
ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár: Köszönöm
szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem kétséges, hogy az emberi
szellem egyik legnagyobb teljesítménye a reformáció, amelyiknek egyik
központi alakja Kálvin János, ahogy magyarosan hívni szoktuk, talán
mutatva azt, hogy mennyire a magyar nép szívébe költözött már Kálvin
alakja. Az a fajta teológiai megújulás, egyházszervezeti megújulás,
amelyikről képviselő úr is szólt, ez a fajta megújulás, amelyik az
Istenben magát kereső egyént állítja a középpontba, amelyik a közösség
szervezésében másfajta elveket állít, mint eddig a presbitériummal és
egyáltalán a közösség szabad szerveződésével, más modellt állított, más
mintát állított, mint az addigi egyházszervezet.
Az a fajta erkölcsi tanítás, amelyik mind az emberek együttélésében,
mind a gazdaság szervezésében más elveket hirdetett, mint eddig, ez a
fajta tanítás az egész világon megalapozója volt az új kornak,
megalapozója volt annak a fajta kialakuló fejlődésnek, amelyik a XVII.
századtól kezdve Európa és aztán a világ egész arcán rajta hagyta a
nyomát. A kálvinizmus és tágabb értelemben a protestantizmus alakítója
az egész világ történetének, alakítója a szellemi világban és alakítója
a fizikai világban egyaránt. Mindannyian ismerjük és olvastuk Max Weber
munkáit, amelyek ezzel a protestáns hagyománnyal foglalkoznak, és
mindannyian ismerjük azt a bibói hagyományt, amelyik a magyar valóságra
és a magyar körülmények közé alkalmazza és adaptálja ezt a hagyományt.
Azt is el kell mondanunk, hogy a kálvinizmus a világban is sokfajta
formában jelenik meg, és sokfajta nyomot, sokfajta hagyományt képvisel,
de Magyarországon ezek közül a hagyományok közül mindig a népi, a
demokratikus hagyomány volt az erősebb, az a hagyomány, amelyik valóban
nép egyháznak tekintette magát, amelyik közel volt a néphez, és közel
volt azokhoz az emberekhez, akiket szolgált. Megtermékenyítője a kálvini
reformáció nemcsak a református egyháznak, de más egyházaknak is, az
unitárius egyháznak - amelyiknek a különlegességét érdemes mindig szóba
hoznunk - mint magyar alapítású egyháznak, de hasonlóképpen azoknak a
szabadegyházaknak, neoprotestáns egyházaknak is Kálvinnál van a gyökere,
amelyek mostanában teret nyernek maguknak a világban és Magyarországon
is.
(8.20)
A kálvini egyház, a református egyház, miközben világegyház és a világ
számára fontos, így fontos Magyarországon is, az elmúlt évszázadokban
története mindig összefonódik a magyarság történetével. A református
egyház ott van a magyarság minden sorsfordítójánál, ott van, és helytáll
minden olyan nehéz pillanatban, amikor a magyar nép valamilyen kihívás
elé került.
Azt is el kell mondanom, hogy a reformáció, a kálvini tanítások nemcsak
magára a protestáns közösségre hatottak, hanem hatottak a többi vallási
közösségre is. A magyar szellemi élet egyik legizgalmasabb időszaka a
reformáció és az ellenreformáció időszaka a létrejövő nagyszerű
protestáns iskolákkal, a létrejövő nagyszerű katolikus intézményekkel és
azokkal a csodálatos hitszónokokkal, hitvitázókkal, akik új életet
hoztak a magyar nyelvbe, új életet hoztak a magyar teológiai
gondolkodásba, akik teret nyitottak a szabad vitának, és teret nyitottak
annak a fajta küzdelemnek, amelyik az eszmék ütköztetésével alakul.
Azt kell mondanom, és ajánlom képviselőtársaimnak, hogy ha tehetik, és
van rá idejük, akkor olvassanak hitvitázókat, olvassanak hitszónokokat
ebből az időszakból. Azt kell elmondanom önöknek, hogy amellett, hogy
persze mindannyian tanulhatunk tőlük higgadt érvelést, tanulhatunk tőlük
vitakultúrát, tanulhatunk tőlük nagyon sokat arról, hogy hogyan kell
összekötni a racionális érveket, az érzelmi érveket és az őszinte
meggyőződést. Azért azt is meg kell említenem, hogy bizony ezek zamatos
stílusukban olvasmánynak sem utolsók, rendkívül szórakoztatóak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tudjuk azt, hogy a református közösség útja
bizony nagyon gyakran szenvedéssel, nagyon gyakran vitákkal, nagyon
gyakran elnyomatással is együtt járt. Nem felejtjük el a
gályarab-prédikátorokat, nem felejtjük el azt, hogy nem volt mindig
könnyű reformátusnak lenni ebben az országban, sokfajta önkényuralmi
rendszer, sokfajta lelkeket erőszakkal téríteni akaró hatalom próbált
erőt venni a lelkek szabadságán. De mégis azt mutatja az elmúlt
évszázadok története, hogy a kálvini gondolat erős, és megmarad
Magyarországon, azt mutatja, hogy ez a gondolat formálja tovább ezt az
országot.
Azt kívánom a magyarországi református közösségnek, tágabb értelemben a
protestáns közösségnek, hogy ez a gondolat még sokáig működjön
eredményesen Magyarországon is.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps.) |
Törő Gábor
/2009.11.14./
|