Anyakönyvi ügyintézői feladatok

 

 

- Ügyintézés helye:

 

Polgármesteri Hivatal fsz. 14. sz. szoba

 

- Ügyintéző:

 

 Göczné Baksay Szilvia

 

- Levelezési cím:

 

3950 Sárospatak Kossuth u. 44.

 

- Telefonszám:

 

06-47-513-283

 

- Telefax:

 

06-47-311-404

 

 

I. Anyakönyvi kivonatok kiállítása

 

 

- Ügyintézés:

 

Személyesen, írásbeli meghatalmazott útján, elektronikusan (XR-ben), postai úton

 

- Eljáró hatóság megnevezése, illetékessége:

 

Sárospatak Város Polgármesteri Hivatalának anyakönyvvezetője valamennyi Sárospatak városban, a csatolt, illetve megszűnt anyakönyvi településeken (Végardó, Józseffalva, Újpatak, Károlyfalva, Bodroghalász) történt anyakönyvi esemény ügyében

 

- Ügyintézéshez szükséges iratok:

 

Személyazonosság igazolására alkalmas okmány.

Lakcímigazolvány.

Képviseleti jogosultságát igazoló okirat.

 

- Az eljárási illeték mértéke:

 

Az illetékekről szóló törvény alapján az anyakönyvi kivonatok kiállításának illetéke alapesetben 2.000,-Ft, melyet illetékbélyeg formájában kell leróni. (csak a postahivatalokban kapható)

A hivatkozott törvény az illetékmentesen kiállítandó anyakönyvi kivonatok felsorolását is tartalmazza.

 

- Eljárási szabályok:

 

Az anyakönyvi esemény bejegyzését követően (születés, házasságkötés, haláleset) egy ízben hivatalból illetékmentes anyakönyvi kivonatot kell kiállítani.

A kivonat kiállítását személyesen vagy írásban lehet kezdeményezni.

Az írásbeli (postai úton küldött) kérelmeknél szükséges közölni, hogy milyen anyakönyvi esemény kiállításáról kérnek kivonatot, milyen célra kívánja azt a kérelmező felhasználni, az esemény időpontját, az anyakönyvi alapbejegyzés adattartalmában szereplő személyek adatait, továbbá a postacímet, ahová a kivonat kézbesítését kérik.

 

- Jogszabályok:

 

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól.

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről.

1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről.

6/2003. (III. 7.) BM rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről.

 

 

II. Házasságkötési szándék bejelentése

 

 

- Eljáró hatóság megnevezése, illetékessége:

 

Sárospatak Város Polgármesteri Hivatalának anyakönyvvezetője a Sárospatak városban kötendő házasságkötések bejelentésénél

 

- Ügyintézéshez szükséges iratok:

 

Személyazonosság igazolására alkalmas okmány.

Lakcímigazolvány.

Születési anyakönyvi kivonat.

Elvált családi állapot esetén: jogerős bírói ítélet vagy házassági anyakönyvi kivonat, mely a válás tényét bizonyítja.

Özvegy családi állapot esetén: házassági anyakönyvi kivonat, mely a házastárs halálesetét tartalmazza vagy halotti anyakönyvi kivonat.

Állampolgárságot igazoló okirat (személyazonosító igazolvány, útlevél vagy állampolgársági bizonyítvány.

16. életévét betöltött, de 18. életévét be nem töltött kiskorú esetén a gyámhatóság házasságkötést engedélyező jogerős határozata.

Külföldi állampolgár esetén: tanúsítvány vagy felmentés a tanúsítvány beszerzése alól.

A kijelölt házasságkötő teremtől eltérő helyszín esetén: Sárospatak Város Jegyzőjéhez címzett 2.200 Ft illetékbélyeggel ellátott kérelem valamint a helyiség tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozata.

 

- Illeték összege:

 

A házasságkötés illetékmentes.

 

- Eljárási szabályok:

 

A házasuló a házassági szándékát személyesen jelenti be és erről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel.

A házassági szándékot annál az anyakönyvvezetőnél kell bejelenteni, ahol a házasulók a házasságot meg kívánják kötni. A házasság a bejelentést követő 31. napon köthető meg, két tanú jelenlétében.

 

- Jogszabályok:

 

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről.

1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről.

6/2003. (III. 7.) BM rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről.

1954. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról.

 

 

III. Haláleset bejelentése

 

 

- Eljáró hatóság megnevezése, illetékessége:

 

Sárospatak Város Polgármesteri Hivatalának anyakönyvvezetője a Sárospatak város közigazgatási területén történt haláleseteknél.

Ha a haláleset járművön történt, annak anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető illetékes, akinek működési területén a holttestet a járműről leemelték.

Talált holttest esetében az anyakönyvi bejegyzésre az az anyakönyvvezető illetékes, akinek működési területén a holttestet megtalálták.

 

- Ügyintézéshez szükséges iratok:

 

Személyazonosság igazolására alkalmas okmány (személyazonosító igazolvány, útlevél vagy 2001. január 1. után kiállított vezetői engedély).

Lakcímigazolvány.

Az elhalt születési anyakönyvi kivonata.

Amennyiben az elhalt házasságban élt: házassági anyakönyvi kivonata.

Az elhalt személyazonosság igazolására alkalmas okmánya (személyazonosító igazolvány, útlevél vagy 2001. január 1. után kiállított vezetői engedély).

Az elhalt lakcímigazolványa.

Állampolgárságot igazoló okirat (személyazonosító igazolvány, útlevél vagy állampolgársági bizonyítvány).

Halál tényét megállapító orvos által kiállított halottvizsgálati bizonyítvány.

 

- Illeték összege:

 

A haláleset anyakönyvezése illetékmentes.

 

- Eljárási szabályok:

 

A halálesetet anyakönyvezés céljából az illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni.

A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek.

Az intézetben történt halálesetet az intézet vezetője, intézeten kívüli halálesetet az elhalttal egy lakásban élő vagy az elhalt hozzátartozója, illetőleg az jelenti be, aki a halálesetről tudomást szerzett. A halálesetet legkésőbb az azt követő első munkanapon kell bejelenteni.

 

- Jogszabályok:

 

1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről.

6/2003. (III. 7.) BM rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről.

 

 

IV. Hazai anyakönyvezés

 

 

- Eljáró hatóság megnevezése, illetékessége:

 

A magyar állampolgárok és a Magyarországon lakó hontalan személyek külföldön történt születésének, házasságkötésének, halálesetének, válásának illetőleg a házassági névviselési forma módosításának magyarországi anyakönyvezése kérelemre történik.

A hazai anyakönyvezésre irányuló kérelmet a magyarországi lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, külföldön pedig az illetékes magyar külképviseleti hatóságnál lehet benyújtani.

 

- Ügyintézéshez szükséges iratok:

 

 

1./Születés magyarországi anyakönyvezése.

 

A gyermek eredeti külföldi születési anyakönyvi kivonata és annak hiteles magyar nyelvű fordítása (OFFI) – esetek többségében apostille bélyegzővel ellátva.

A magyar állampolgár szülők magyar állampolgárságát igazoló okirata (érvényes magyar útlevél, érvényes magyar személyazonosító igazolvány, vagy egy évnél nem régebben kiállított magyar állampolgársági bizonyítvány).

Külföldi állampolgárságú szülő állampolgárságát igazoló okmánya (útlevél, állampolgársági bizonyítvány).

Ha a szülők házasságban élnek, és házasságukat Magyarországon kötötték, vagy ott anyakönyvezték, a magyar házassági anyakönyvi kivonatuk.

Ha a szülők házasságban élnek, de házasságukat külföldön kötötték, és Magyarországon nem anyakönyvezték – a születés anyakönyvezési kérelem benyújtásával egyidejűleg – kérni kell a házasság hazai anyakönyvezését.

Ha a szülők nem élnek házasságban, és az apaság a gyermek apai elismerésén alapul, az apai elismerésről a konzul jegyzőkönyvet vesz fel – mindkét szülő, továbbá a 14. életévét betöltött gyermek jelenlétében.

Ha a szülők a gyermek születésekor nem éltek házasságban, és az apaság nem apai elismerő nyilatkozaton alapul, az apaságot megállapító bírói ítélet. Ha nem magyar bíróság hozta, úgy az apostille bélyegzővel ellátott ítélet hiteles magyar fordítása is szükséges.

 

 

2./Házasság hazai anyakönyvezése

 

Eredeti külföldi házassági anyakönyvi kivonat apostille bélyegzővel ellátva, és annak hiteles magyar nyelvű fordítása (OFFI), amit a konzul felülhitelesít.

A magyar házastárs eredeti születési anyakönyvi kivonata.

A magyar állampolgár házastárs(ak)nak a magyar állampolgárságát igazoló okirata (érvényes magyar útlevél, érvényes magyar személyazonosító igazolvány, vagy egy évnél nem régebben kiállított magyar állampolgársági bizonyítvány.

Annak a magyar házastársnak, akinek nincs magyar állampolgárságot igazoló okirata – a házassági anyakönyvezési kérelem benyújtásával egyidejűleg – kérelmeznie kell magyar állampolgársága igazolását is.

Külföldi állampolgárságú házastárs állampolgárságát igazoló okmánya (útlevél, állampolgársági bizonyítvány).

Az egyik, vagy mindkét házastárs korábbi házasságát, amennyiben:

a.) magyar bíróság ítélete bontotta fel: a jogerős ítélet, vagy az a magyar házassági anyakönyvi kivonat, amelynek „megjegyzések” rovatában a házasság felbontása be van jegyezve

b.) korábbi házastárs Magyarországon anyakönyvezett halála esetén: a magyar halotti anyakönyvi kivonat.

c.) külföldi bíróság bontotta fel:

i. a magyar állampolgár házastárs esetében a válás magyarországi anyakönyvi   bejegyzését kell kérni;

ii. a nem magyar állampolgár házastárs esetén a házasságot felbontó jogerős külföldi bírói ítélet apostille bélyegzővel ellátva, hiteles magyar fordítással.

d.) korábbi házastárs külföldön történt, Magyarországon nem anyakönyvezett halála szüntette meg:

i. ha az elhunyt magyar állampolgár volt, halálának magyarországi anyakönyvezését kell kérni;

ii. a az elhunyt nem magyar állampolgár volt, a külföldi halotti anyakönyvi kivonat, hiteles magyar fordítással.

 

 

3./Válás anyakönyvezése Magyarországon

 

Eredeti, jogerős házasságot felbontó ítélet apostille bélyegzővel ellátva, és annak hiteles magyar fordítása (OFFI), amit a konzul felülhitelesít.

A magyar házassági anyakönyvi kivonat (fénymásolatban).

A magyar állampolgár volt házastárs(ak)nak a magyar állampolgárságát igazoló okirata (érvényes magyar útlevél, érvényes magyar személyazonosító igazolvány, vagy egy évnél nem régebben kiállított magyar állampolgársági bizonyítvány).

Külföldi állampolgárságú volt házastárs állampolgárságát igazoló okmánya (útlevél, állampolgársági bizonyítvány).

 

 

4./Haláleset hazai anyakönyvezése

 

Az elhunyt eredeti halotti anyakönyvi kivonata apostille bélyegzővel ellátva, és annak hiteles magyar fordítása (OFFI), amit a konzul felülhitelesít.

Az elhunyt magyar állampolgárságát igazoló okirata (a halál időpontjában érvényes magyar útlevél, vagy magyar személyazonosító igazolvány). Amennyiben ilyen nincs, az anyakönyvezési kérelem benyújtásával egyidejűleg kérelmezni kell az elhunyt magyar állampolgárságának igazolását is.

 

- Illeték összege:

 

Az eljárás illetékmentes.

Konzuli díj és illeték banki átutalással a nagykövetség bankszámlájára, vagy készpénzben.

 

- Eljárási szabályok:

 

Az ügyintézés jegyzőkönyv felvételével történik az Anyakönyvi Hivatalban.

A külföldön történt anyakönyvi események tényleges anyakönyvezése és az anyakönyvi kivonatok kiállítása Magyarországon történik. Ezt a tevékenységet a IRM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Hazai Anyakönyvezési Csoport végzi, országos illetékességgel. Az anyakönyvezést célszerű az anyakönyvi esemény bekövetkezése után minél előbb kérni, ugyanis más hazai eljárásokban a magyar anyakönyvi kivonatok bemutatása alapvető feltétel lehet.

 

- Jogszabályok:

 

1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről.

6/2003. (III. 7.) BM rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről.

 

 

V. Honosítási és visszahonosítási kérelem

 

 

- Eljáró hatóság megnevezése, illetékessége:

 

Az állampolgárság megszerzése iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat polgármesteri hivatala anyakönyvvezetőjéhez, külföldön élő kérelmező esetében az illetékes magyar konzulhoz kell benyújtani az erre rendszeresített kérelemnyomtatványon és személyesen terjeszthető elő.

 

- Ügyintézéshez szükséges iratok:

 

Nagykorú kérelmező(k) saját kézzel írt nem szakmai önéletrajza él 2 db arcfényképe.

Születési anyakönyvi kivonat(ok).

Házassági anyakönyvi kivonat(ok), jogerős bontóítélet, házastárs halotti anyakönyvi kivonata.

Megélhetés igazolása.

Lakóhely (lakás, lakhatás) igazolása.

Alkotmányos alapismeretekből tett sikeres vizsgáról szóló igazolás.

Vizsga alóli mentesülés igazolása.

A gyermek(ek) másik szülőjének hozzájáruló nyilatkozata a honosításhoz.

 

- Kedvezményes honosításhoz:

 

Kiskorú gyermek, illetve örökbefogadó állampolgárságát igazoló okirat (magyar állampolgárságot igazoló okirat fénymásolata, anyakönyvi kivonat).

Gyámhatóság jogerős határozata örökbefogadott kérelmező esetében.

A kérelmező, illetve felmenői egykori magyar állampolgárságát igazoló okirat(ok).

 

- Illeték összege:

 

A honosítási, visszahonosítási eljárás illetékmentes.

 

- Eljárási szabályok:

 

A kérelem benyújtásakor a kérelmező személyazonosságát az anyakönyvvezető (külföldön a konzul) ellenőrzi, és aláírását hitelesíti.

Közös honosítási kérelmet csak a házastársak, illetve a szülő és vele együtt élő kiskorú vagy cselekvőképtelen gyermek nyújthat be.

A kérelmet az anyakönyvvezető 5 napon belül, a konzul pedig az átvételtől számított első diplomáciai postával köteles felterjeszteni az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumba. A kérelem továbbítását nem tagadhatja meg abból az okból, hogy a kötelező mellékleteket nem csatolták, de a következményekre fel kell hívnia a figyelmet.

Az állampolgársági kérelmet a korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő.

Ha a kérelem hiányos vagy az elbíráláshoz szükséges adatokat nem tartalmazza, az IRM a kérelmező más közokirat bemutatására is felhívhatja. Amennyiben idegen nyelvű okiratot kell mellékelni, az erről készült hiteles magyar nyelvű fordítást is csatolni kell. Hiteles fordítást csak Országos Fordító és Fordításhitelesítő Intézet (OFFI) készíthet.

Az állampolgársági kérelmet a korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő.

 

Az a nem magyar állampolgár, aki még nem rendelkezett magyar állampolgársággal: honosítással; s az a nem magyar állampolgár, aki már rendelkezett magyar állampolgársággal, de azt elvesztette: visszahonosítással szerezheti meg a magyar állampolgárságot.

 

Mely feltételek együttes teljesülése esetén nyújtható be honosítási, visszahonosítási kérelem?

a.) ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőzően meghatározott ideig bevándoroltként, menekültként, letelepedettként, illetve ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarországon gyakorolja és bejelentési kötelezettségének eleget tett.

b.) ha a kérelmező büntetlen előéletű, s ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban.

c.) ha a kérelmező magyarországi lakhatása és megélhetése biztosított.

d.) ha igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól törvény alapján mentesül.

e.) ha a kérelmező honosítása a Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti

 

Nyolcévi folyamatos magyarországi ittlakás esetén honosítását kérheti az, aki kedvezményes honosításra nem jogosult.

 

Ötévi folyamatos magyarországi ittlakás esetén kedvezményes honosítást kérhet az, aki

a.) Magyarország területén született.

b.) kiskorúsága idején már letelepedett, vagy bevándorolt Magyarországra.

c.) hontalan.

 

Háromévi folyamatos magyarországi ittlakás esetén kedvezményes honosítást kérhet az, aki

a.) magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg.

b.) kiskorú gyermeke magyar állampolgár.

c.) magyar állampolgár fogadta örökbe.

d.) magyar hatóság menekültként elismerte

 

Az ittlakás időtartamára való tekintet nélkül kérheti honosítását az, aki magát magyar nemzetiségűnek vallja és felmenője magyar állampolgár volt, vagy aki visszahonosítását kéri.

Magyar állampolgár által örökbefogadott kiskorú honosítását az örökbefogadó a gyermek lakóhelyétől függetlenül kérheti.

 

A honosítási eljárás során lehetőség van arra is, hogy a honosított a nevét – jogszabályi feltételek teljesítése mellett – külön anyakönyvi eljárás nélkül megváltoztathassa.

A névmódosítás iránti kérelmet az állampolgársági kérelemmel egyidejűleg a jogszabály által meghatározott tartalmú nyomtatványon kell előterjeszteni.

 

A honosítást kérő külföldi egyidejűleg kérheti azt, hogy:

a.) saját vagy felmenője egykori magyar családi nevét viselhesse.

b.) többtagú családi nevéből egy vagy több tag, valamint a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását.

c.) családi nevének magyarra fordítását

 

- Jogszabályok:

 

1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról.

125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról.

 

 

VI. Névviselés, névhasználat

 

 

- Eljáró hatóság megnevezése, illetékessége:

 

Sárospatak Város Polgármesteri Hivatalának anyakönyvvezetője.

Névmódosítási ügyekben: a Sárospatak városban megkötött házasságok esetén; névváltozás iránti kérelmeknél: Sárospatak városban lakóhellyel rendelkező kérelmezők esetén.

 

- Ügyintézéshez szükséges iratok:

 

Személyazonosság igazolására alkalmas okmány (személyazonosító igazolvány, útlevél vagy 2001. január 1. után kiállított vezetői engedély).

Lakcímigazolvány.

Elvált családi állapot esetén jogerős bírói ítélet (névmódosítás iránti kérelmeknél).

Özvegy családi állapot esetén halotti anyakönyvi kivonat (névmódosítás iránti kérelmeknél).

Születési anyakönyvi kivonat (névváltoztatási kérelmeknél).

Házas családi állapot esetén házassági anyakönyvi kivonat (névváltoztatási kérelmeknél).

Kiskorú gyermek születési anyakönyvi kivonata (névváltoztatási kérelmeknél).

 

- Illeték összege:

 

A névmódosítás illetéke 5.000,-Ft, a névváltoztatási kérelem illetéke 10.000,-Ft.

Az egy családhoz tartozó nagykorúak közös kérelme esetén az illetéket minden nagykorúnak külön-külön kell megfizetni.

A miniszter által megváltoztatott név ismételt megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 20.000,-Ft.

 

- Eljárási szabályok

 

A magyar állampolgárok családi és utónevet viselnek. Az utónév legfeljebb két tagú lehet. Mindenki azt a nevet viseli, ami születési, illetőleg házasságkötése révén megilleti, ettől eltérni csak az Igazságügyi és Rendészeti Miniszter engedélyével lehet.

Külföldi állampolgárok, hontalanok névviselésével kapcsolatban állampolgárságuk, illetőleg származási helyük joga az irányadó.

Névmódosítás: a házassági név módosítása a házasság alatt, illetve a házasság megszűnése esetén.

A kérelmet be lehet nyújtani a lakóhely szerinti anyakönyvvezetőhöz is, aki továbbítja a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezetőnek.

Amennyiben a feleség vagy a férj visszaveszi születési nevét és a házasság fennáll, mindkettejük közös megállapodása is szükséges a gyermekek születési családi nevére vonatkozóan.

Névváltoztatás: családi és utónevek változtatása, megkülönböztetett betűjelek visszavétele csak miniszteri engedéllyel történhet.

A kérelem benyújtása után az anyakönyvvezető az adatok egyeztetése és a kérelmező aláírásának hitelesítése után továbbítja a kérelmet az IRM felé. A névváltozás a kiskorúakra is kiterjed, kivéve ha azt nem kérik. A névváltoztatás a nagykorúakra csak akkor terjed ki, ha azt kérik.

 

 

- Jogszabályok:

 

1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről.

6/2003. (III. 7.) BM rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről.

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról.