A Bodrog folyó

A Bodrog különös folyó, olyan szempontból, hogy ezt a nevét csak akkor veszi fel, amikor több kisebb-nagyobb folyóból egyesül. A Topoly és az Ondova ömlik egymásba elôször és Ondova névvel halad dél felé, majd felveszi az Unggal megnagyobbodott Latorcát és neve innentôl kezdve Bodrog és nemsokára átlépi a jelenlegi magyar határt. Az egyesült Bodrogot két dolog jellemzi: 1. a 115 km hosszú folyó közös völgye csak 55 km, melyben a meder több, mint kétszer annyit kanyarog. 2. ezen az úton Zemplén falutól a torkolatig vagyis Tokajig mindössze 3,55 m az esése. Ezért rendkívül lassú a folyása és még lassúbb volt a szabályozás elôtt.

Bodrog folyó

1863-1887 között átvágásokkal megrövidítették a medret. Sárospatakon a Bádagödör torkolatától új medret ástak ki Végardóig, az ¼bodrog, mint holtág a Berekhátat fogja körül. Igy a Hécén a Fazekas sor keleti felének lábjában halad el ma a Bodrog, ami nagymértékben megváltoztatta a földrajzi körülményeket. Sárospatak életében a Bodrog mindig nagy szerepet játszott, hiszen két részre, Kis- és Nagypatakra osztotta a települést. Jellemzô, hogy Nagypatak épületeivel hátat fordít a folyónak és arra csak a kertek nyúlnak le. A telkek házak között kisebb-nagyobb utak, sikátorok vezetnek a Bodrogig, hogy azok is tudjanak vizet meríteni, jószágot itatni akiknek telke nem ér le a Bodrogig. Régebben a lakosság is itta a folyó vizét. Az 1950-es évek második felében ez a mondás járta: "Hét kövön átfolyik a Bodrog és úgy megtisztul, hogy lehet inni." A XVIII-XIX. században a tutajokat Patakig úsztatták le. Tavasszal, amikor a víz fagya kiengedett, tovább úsztatták Tokajig, Szolnokig, esetenként még Szegedet is elérték. A halászok, különösen az ún. szegediek gyalommal a nyílt vízenfogták a halakat. A híd közelében még a múlt században is forgatta a víz a hajómalmot.

vissza